leirás:Ruki furcsa, és Reita nem tudja miért, közben végül benne is megváltoznak a dolgok
Kategória: Együttesek, Minden más (nem anime)
Figyelmeztetések: Shounen-ai, Yaoi
Műfaj:Romatikus,Általános
Besorolás:18
Reita szemszöge:Koizumi
Ruki szemszöge:Nori-chan
Reggel korán keltem, mert ma megyünk, a bandával fotózásra nagy nehezen kimászok, az ágyból indulok a fürdőbe, lezuhanyoztam, fogat mostam go a konyha megettem a reggelim indulok is munkába.
Csak már megint el ne késsek. Chibi, majd biztos megint leveszi a fejem.
Végre megérkeztem, ha jól látom Reita megint késik. Már mindenki itt van, csak ő nem tud időben bejönni. Ez már nem lehet, igaz elfogunk, késni a fotózásról!
Na, már bejutottam a portán, igen nehezen, mert elhagytam a bejelentkező kártyám. Ez hihetetlen a lift is most romlik el... Ez nem az én napom! Miért pont ma kell ennek történni-e? És mit fogok én ezért kapni a chibitől? Bele se merek gondolni. Még 2 emelet, mi a fenéért rakták ezt a termet majdnem az épület tetejére? Már csak 1... Éss... az ajtónál vagyok. Mély levegő kifúj... mindjárt, megfulladok, alig kapok levegőt, és így menjek be? Nincs más, már így is félórát késtem, chibi már biztos kikelt magából és szegény Aoit meg Uruhát boldogítja azzal a bizonyos egyáltalán nem éneklésre használt hangjával.
- Ohayou minna! - próbálom vissza nyerni a lélegzetem, de mivel most másztam meg 20 emeletet ez nem megy azonnal.
- Reita hol a fenébe voltál? Már el fogunk késni - de ahogy látom, nem nagyon figyel rám, tévedtem nagyon is figyel rám. Inkább csöndben maradok, mert ha szemmel ölni lehetne, én bizony már nem élnék, mert Reita úgy néz rám, hogy menten megöl. Úgy döntök, inkább leülök, mert le fogja ordítani a fejem, ha tovább pattogok itt neki, és lássatok, csodát nyílik is a szája, na, most meg fogom kapni...
Azt hittem ennél sokkal jobban ki lesz akadva Ruki, de tévedtem. Halál fáradt vagyok, most másztam meg gyalog 20 emeletet, és akkor még próbáljak jó képet vágni. Fogadjunk, hogy ők lifttel jöttek fel!
- Nézd, chibi. Sajnálom... elaludtam, és még a lift sem jár, nem mondom, hogy többet nem fordul elő, mert nem tudom, mit hoz majd a jövő, de amíg itt vitatkozunk ennyi erővel, már rég ott is lehetnék…
- Igazad van induljunk, mert a többiek majdnem elalszanak
Mikor végre chibi is leállt elindultunk, nem volt messze a stúdió a PSC-től de így is majdnem maghaltam chibi szúrós tekintetétől. Még jó, hogy nem volt dugó különben chibi felrobbant volna, és biztos, hogy engem az autó mellett futatott volna egészen odáig. Nekem mára már elég volt az a 20 emeletlépcsőzés.
Itt vagyunk a stúdióban, nekem nagyon tetszik tiszta JRock-os hangulat, mindenki csillogó szemekkel mér végig mindent a díszlettől kezdve a ruhákig. Még a chibi is elfelejtett, ahogy meglátta azokat a ruhákat. Alapjáraton nem viselné mindennap azok a ruhákat, amiket a fotózásokra adnak ránk, de ezek egyáltalán nem rosszak. Főleg az enyémek, még jó, hogy reggel fekete kendőt kötöttem fel, mert, tiszta feketében leszünk, és milyen lenne, már ha egy piros kendővel az orromon pózolnék talpig feketében, bár így is lehet, hogy egy fehéret adnak rám...majd kiderül.
Csillogó szemekkel nézem a ruhákat, annyira szépek bár utcára nem venném fel. Itt a nagyábrándozásból csak az zökkent ki, hogy Ruru megrángat, hogy menjünk már öltözni, és, így is teszünk, de amikor öltözünk, azt érzem mintha valaki meg állás nélkül nézne és az a valaki nem más, mint Reita. De ha oda nézek, azonnal elkapja a tekintetét.
Mondom mindenki majdnem talpig feketében lesz, persze adnak ránk valami más színű cuccot is, de a fekete fog dominálni. Beterelnek minket az öltözőbe, és a kezünkbe nyomják, mit vegyünk fel. A többi helyen néha adnak választási lehetőséget, szóval, hogy melyik ruhához lenne kedvünk, de mivel nagyon bírom ezt a helyet, ezt megbocsájtom nekik. Az egész öltözéses dologban igazából csak az volt a jó, mikor Nori-chan még mindig nem készült el, és én már az ajtóban álltam, pont mögötte. És vajon ki az, aki nem bámulná, ami kis énekesünk formás fenekét? Senki.
Na, jó ezt nem bírom, mért néz? Ez nagyon zavar tisztára elvörösödöm, lassan úgy nézek ki, mint egy paradicsom vagy már vörösebb vagyok? Na, mindegy végre elkészültem én is és mehetünk. De mielőtt kiérünk én is végigmérem Reitát nagyon jól néz ki meg kell hagyni.
Chibinek már csak a cipőjét kell felvenni-e.1 perc múlva Ruki megfordul, és mit veszek észre? Azt, hogy végig mér, na meg hogy olyan vörös, mint egy paradicsom. Nagyon aranyos, így... Elmosolyodom a saját hülyeségemen, amin néz is egy nagyot, de azért elindulunk. Mivel számunkra még új a stúdió, így a fotós is. Meghajoltunk, átadtuk egymásnak a névjegyeinket, majd elkezdte sorolni, hogy
milyen, képeket képzelt el. Addig oké volt, hogy Ruki fogjon meg egy koponyát, meg amíg Aoinak lekellett, feküdni-e egy vöröses huzattal betakart ágyra, de az már számomra is egy kicsit sok volt, mikor kijelentette a krapek, hogy a rajongók csókot is akarnak látni a képeken. Mert, hogy idézem: " Nincs is annál romantikusabb, mint egy sötét szobában romantikázni". Na, igen. De könyörgöm, azért sötét a szoba, mert minden fekete.
Mindenki tátott szájjal figyelte az előttünk ugráló fotóst, mikor a pózokat mutatta. Csak akkor kapunk észbe, mikor a hapek elkapta Ruru-chant, és letámadta. Szegény, persze én szakadtam a röhögéstől a többiek, meg nem vettek jó 2 percig e-miatt levegőt, így fulladoztak egy sort. De azt a fejet látni kellett volna, Uruha mint egy szűz kis csaj kapálózott a fotós alatt. Mikor végre elváltak a fotós, mintha mi sem történt volna, magyarázza tovább a pózokat. És hogy mi van Ruruval?
Miután magához tért a sokk hatása alól, és kiheverte, hogy már a többiek is rajta nevetnek elkezdett a hapekkel kiabálni, aki nem értette mi baja, van, mert, hogy egy csak egy kis szájra puszi volt, még jó hogy. Uruha simán beperelhetné szexuális zaklatásért. Amíg veszekedtek én meg chibivel, na meg a többiekkel leléptem, csakhogy Aoi, meg Kai elvesztek valamerre a szökés közben szóval, én meg Ruki maradtunk, a nagyon is elhagyatott folyóson.
Nem egészen úgy sült el a mai nap, ahogy akartuk szerintem jobb lenne ha elmennénk valahova bulizni és elfelejtenénk a mai napot. Ez Rurunak is jó lenne, de már megint érzem, hogy Reita méreget ez már nem igaz! Megint tiszta vörös vagyok egy paradicsommal is versenyezhetek
-Reita menjünk vissza és szedjük össze a többieket és menjünk el bulizni, na? - nem nézek rá,ne hogy meglássa, hogy tiszta vörös vagyok de érzem hogy még mindig néz...
Ez most, hogy jött? Mármint az, hogy Rukival ketten maradtunk csak a folyóson, ő meg furán viselkedik… Pedig már kezdtem élvezni a helyzetet... Ő erre meg bedobja a bulis ötletet... Nincs az ötletével semmi bajom, sőt még tetszik is, csak hát... nem értem hirtelen mi baja lett. Eddig minden normális volt, sőt még olyan is volt, hogy Rukinál aludtunk, és ő teljesen véletlenül tök részegen bedőlt mellém a vendégszobába, na, akkor bezzeg semmi baja nem volt velem... bár az is igaz, hogy akkor részeg volt...
Ruki mostanában tökre megváltozott! Nem? NEM?! Ugye, nem csak nekem tűnt fel? Ugye?! Áhh... mi vagyok én? Valami mindenbe beleszóló öreg nénike, aki mindent észrevesz a körülötte élő szerelmes párokkal kapcsolatban, de ha az élete múlva rajta biztos nem figyelne jobban oda kocsi vezetés közben az út szélére kirakott STOP! táblára.... Nem egyszer találkoztam már ilyen "nagyokosokkal"... De visszatérve Rukira... nem értem őt... már, mint mint, embert, az érzéseit...
Nem tudok bele látni a szívébe... ez nem ér!!!
Nah, most akarok olyan nénike lenni...
Még mindig itt sétálunk a folyóson, és én nagyon elgondolkodtam, és észre se vette, hogy Ruki még mindig a válaszomra vár...
- Rendben, chibi! Mehetünk! - mondom, még mindig elgondolkodva... Chibi teljesen ki fog készíteni...
- Akkor most indulás a többiekért!- Reitával egymás mellet megyünk vissza fele, de mit vettem észre?Hogy mikor én rá nézek, ő rögtön elnéz mert találkozott a tekintetünk, de ciki megint itt vörösödöm…
Chibi olyan fura... Megint furán viselkedik... És nem tudom, hogy miért!
- Chibi mond minden oké? - egyszer csak meg kell kérdeznem, hisz tudjátok, ami a szívemen az a számon.
- Persze Reita minden rendben! Mi lenne?
- Tudod chibi, mostanában olyan fura vagy... komolyan, ha nem pasi lennél azt hinném, menstruálsz - kezdem piszkálni az én chibim, ezen a mondaton simán elpirult... olyan... édi így... Jesszus! Hogy milyen?! Gyorsan elkapom róla a tekintetem... mire furán méreget.
Na, igen ez Reita mindig igyekszik olyanokat mondani, hogy elpiruljak, és sikerül is neki nem mondok, semmit csak vállat vonok is megyünk tovább.
Na, Ruki milyen gyorsan tovább lépett! De engem nem lehet holmi váll rándítással a sarokba dobni. Még mit nem!
- Mondd, Chibi... tetszik most neked valaki? - tudjátok, ami a szívemen az a számon. És mivel Chibi ma egészen elemében volt célzok itt a vetközö Shaw-ra... na meg még a banda táras is vagyok sztem van valamicske jogom megtudni..
-Nincs... csak ennyit mondok és megyek tovább most valahogy nem akarok Reita közelébe lenni nem tetszik ez a mosoly mi járhat a fejébe?Mi lett chibivel? Most mit csináltam? Nagyon is kedvesen megkérdeztem, hogy van-e valakije, erre ő meg besértődik...Pff...
Utána megyek, és remélem nem én bántottam meg... Hogy tud ilyen gyorsan futni?? Komolyan azt hinni az ember, hogy azokkal a picike lábaival nem gyors, sőt lassú erre meg már a lépcsőháznál jár. - Chibi várj már! Most meg hova rohansz? - és mintha nem most köptem volna majdnem ki
a tüdőm megy tovább! De jó nekem...
-Nem figyelek rá csak rohanok ahogy a lábaim bírják Reitának nem kell tudnia hogy igen is érzek iránta valamit
inkább kimegyek az udvarra cigizni...Én most halál komolyan azt hittem, hogy a többieket megyünk megkeresni, erre meg ki megy az udvarra cigizni... Nem úgy volt, hogy már leszokott? Akkor meg most mi történt? Én nem csináltam semmit... Úgye? ÚGYE?!
- Ruki, minden rendben? - kérdezem tőle tök komolyan, miközben megtámaszkodom egy fánál, és próbálok rendesen levegőhöz jutni, ő meg mintha nem is mondtam volna az előbb semmit, csak rá gyújt a cigiére, és szív belőle egy nagyot.
Minden redben bocsi Rei túlreagáltam elnyomom a csikett és megyünk is fel a többiekért....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése